Mégis csak

Mégis csak kimentem ma reggel az erdőbe. Egy kicsit alulöltöztem, ezért szűk másfél óránál tovább nem maradtam. A jól bejáratott helyre mentem, ahonnan nem mozdultam. Most nem kezdtem el sétálni sem, csak vártam. Egyébként sem tanácsos a vadász szezon alatt engedély vagy legalább beleegyezés nélkül sétálgatni, így egy helyben maradtam.

A távolban egy gombos bika tűnt fel, de olyan messze volt, hogy a gépem nem tudta élesre beállítani. Manuális fókuszra ilyenkor nincs idő.

Pár percre rá először egy őzbak, majd egy suta akadt lencsevégre.

 

 

A távoli gombos bika közelebb jött, de nekem, vagyis a gépemnek nem jelentett számottevő különbséget. Ugyanazt az életlen képet láttam.
Fél óra toporgás után egy dám tehén és egy borjú váltott át egyik tagból a másikba.

 

Újabb fél óra várakozás után már eléggé kihűltem és eljöttem haza. De mintha lenne a messzi távolban valami. Valami, ami mozog. Valami, ami egy bika.