2012. november 9., péntek

A pályázat



Sikeresen lezárult az Év természetfotósa pályázat 2012. Az a pályázat, ami befolyásolta ezen blog létrehozását is. Nemrég lett vége a kiállítás megnyitójának, amelyre számtalan pályázati anyagot küldtek, közel 700-at. Két korcsoport volt, 18 év alatt és felett. A kategóriák pedig növény, állat, tájkép voltak. Mindegyik kategóriának lettek első, második és harmadik helyezettjei, tehát összesen 18-an állhattak a képzeletbeli dobogó valamelyik fokára. A megnyitó 17 órakor kezdődött, másfél órán keresztül tartott. Akik hamarabb érkeztek, mint a megnyitó kezdete, azok előre megtekinthették a kiállított anyagokat. A megnyitó végén kis süteménnyel és üdítővel kedveskedtek az ottmaradóknak.
Az én részemről 15 kép került beküldésre. Ez a 15 kép az előzetesen leválogatott 32 képből került ki, amelyek pedig 100 képből lettek kiválasztva. Ennyit tudtam összehozni a hónapok alatt, amíg fényképeztem. Valójában sokkal több kép készült, mint 100, tárhelyben is jelentős a RAW formátum miatt, de ezt a 100 képet tartottam annyira, hogy utómunkát végezzek rajta. Az utómunka 1 hét alatt lezajlott. Szinte futószalagon készítettem a képeket, hogy még a határidő lejárta előtt be tudjam azokat adni.
Most pedig az eredmények. Két kategóriában értem el helyezést. Az első kategória az állat kategória, amelyben a 2. helyet szereztem meg a Mátyás madár avagy a szajkó című képemmel.
Mátyás madár avagy a szajkó

A másik kategória a növény kategória volt, ahol az I. helyet sikerült megszereznem a kornis tárnics virág sorozatommal.

Kornis tárnics virág
További képeim, amiket beadtam a pályázatra.
Cinege fürdőzés

Búbos banka

Őszapó
Fakopáncs

Fakopáncs munka közben
Hím süvöltő

Pálfájai tanösvény
Cigánycsuk ringató

Gyurgyalag
Gógány lápréten

Őzbak
Boglárka lepkék
A legvégére hagytam, de a legelején is kezdhettem volna a köszönetnyilvánítással. Köszönöm barátnőmnek, hogy elnézte, hogy milyen sokat megyek fotózni, illetve milyen sokat ülök a számítógép előtt a képekkel foglalkozva. Kiemelt köszönet jár barátomnak Robinak, aki nélkül nem tudtam volna ennyi mindent fotózni. Az ő tapasztalata, tudása és helyszínismerete segített nagyban hozzá, hogy a képeket ilyen formában készítsem el. Köszönöm Józsa Sára munkásságát, hogy eljutottam a Gógány Láprétre és Vincze Tibornak a DINP természet őrének technikai segítségét.

Zárszó: Azt hiszem és meggyőződésem, hogy a fotózás egy elég szubjektív dolog. Nagyon örülök ennek az eredménynek, de úgy gondolom, hogy a bejárt út éppúgy nagyon fontos, mint a cél, amiért küzdünk. Ezalatt a pár hónap alatt sokat tanultam a természetről, madarakról, vadakról, technikáról és ez a tapasztalat nagyon sokat ér nekem.

2 megjegyzés:

  1. Itt a Blogodon is küldök egy nagy gratulációt az elért eredményeidért. Majd holnaphoz egy hétre megyünk és folytatjuk a fotózást. :)
    Ha a Barátnőd engedi! :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi szépen, mint írtam, nélküled ez nem jött volna össze.
    A barátnőm meg engedni fogja. :)

    VálaszTörlés