2013. november 1., péntek

Madárles

Ugye a madáritató már augusztus végén elkészült és ahhoz, hogy én is használni tudjam fotózás szempontjából, szükségem volt még egy olyan helyre, ahová beülhetek és üvegen keresztül figyelhetem a madarakat amint isznak, vagy esznek. Egy régi vágyam valósult meg ezzel. A napokban készült el otthon fellelhető 'alkatrészekből', illetve vettem kiegészítő dolgokat is hozzá. Első lesem. A készítés fázisait itt láthatjátok:







A kitekintő ablakból ilyen (volt) a kilátás - jobb oldalon a háttérben az ölyvet etető egyik fa:

Nagy örömmel tapasztaltam, hogy megjelentek a cinegék. Feltöltöttem a madáretetőt napraforgóval és onnan csipegetnek. Gondoskodom róla, hogy egész télen legyen mit enniük.

Az éles bevetés a tegnapi nap volt. Tegnapelőttre befejeztem a belső árnyékolást és a reflexiós üveg helyére illesztését. Sajnos vagy nem sajnos, úgy kellett megoldanom az egész lest, hogy ha valaki elvinné, akkor ne kerüljön sokba - mert sajnos a mai időkben erre is sor kerülhet. Ezért néz ki úgy, ahogy kívül-belül. Ezért az üveget is mindig magammal viszem - bár annak az ára nem annyira sok, de sok kicsi sokra megy alapon az egész les ára  már öt számjegyűre rúg. Szóval a cinkék esetében jól működik, mozoghatok az üveg mögött kedvemre, nem vesznek észre. Ottlétem alatt feltűnt még egy zöld küllő, jöttek szarkák az ölyveknek kitett csirkefarhátra, illetve varjúk voltak rengetegen, mert az előttem levő szántóföldre szálltak le a reggeli órákban. Útközben átrepülve felettem észrevették a farhátat, némelyik még le is szállt megcsipkedni a húst. Egy erdei pinty ivott - természetesen az itató olyan részén, ami még nem volt kidíszítve. Nagyon jó érzékük van a madaraknak ahhoz, hogy oda szálljanak le, ahová nem kellene. Az ölyv egyelőre még nem bukkant fel, de a kitett farhátak mindig elfogynak és a csonttól fehér ürülék jelzi, hogy jár arra őméltósága. Láttam darvakat elhúzni és van egy szajkó pár is a környéken.

A fenti dekorációs bakit rögtön orvosoltam és elrohantam faágért. Átrendeztem a köveket és a diók is előkerültek a szajkóknak. Most így néz ki a kilátás:

A kíváncsi cinegék rögtön felfigyeltek a dióra, egyesével megvizsgálták mindegyiket.

Nagyon örülök, hogy sikerült összehoznom ezt a madárlest az itatóval és az egyik álmom valóra válhatott. Sok fotós kollégának már régóta van és rendkívüli képeket készítenek innen - ezért is vágytam már egyre. Azt gondolom, hogy a következő jó néhány blog bejegyzésem képeit innen fogom exponálni.

2013. október 30., szerda

Díj



Idén ismét megrendezésre került a helyi természetfotós pályázat. A város határában levő természeti kincseinket bemutató fotókkal lehetett pályázni. Én is benyújtottam több képet. Most azonban kicsit több időt fordítottam a képek kidolgozására – értem ezalatt, hogy kartonból készítettem nekik keretet, itthon nyomtattam ki fotópapírra, stb. A tavalyi tapasztalat alapján ez is számít a kép zsűrizésekor. Elsősorban az év madaráról volt sorozatom, majd egy igen ritka növényünkről, amely csak itt él Magyarországon, illetve egy helyi jelfa is kapott pár képkockát, valamint pár egyéb kép. A pályázat – a tavalyihoz hasonlóan – ifjúsági és felnőtt korcsoportra volt bontva, ezeken belül növény, állat, tájkép kategória volt. 15 felnőtt és 18 ifjúsági pályázó volt. Sikerült a felnőtt kategóriában jól szerepelnem, az ifjúsági kategóriában egy barátom érte el ugyanezt a helyezést.
A díj:
A képeim:

























Köszönöm mindenkinek, aki bármilyen formában támogatta a munkámat. Külön köszönet a barátnőmnek, mert segített a meglátásával és türelmével. Kiemelt köszönet Robi barátomnak a tapasztalatáért, kapcsolatáért, és biztosította a felszerelését néhány órára, amely alatt elkészült az a pár kép, mely nagyban hozzájárult a sikerhez. Hálás köszönet Utassy Györgynek a helyszínért. Nagyon köszönöm Vincze Tibor a DINP természetőrének a szakmai tudását és segítőkészségét.

2013. október 16., szerda

Erdőséta



Már jó rég nem jelentkeztem. Fotózni sem sokat fotóztam, egy kicsit háttérbe szorult ez a tevékenység. Ma viszont gondoltam egyet és kilátogattam a Nagyerdőbe, amely tavaly annyi kedves emléket adott. A tavalyi forgalmas útszakaszon indultam el, bízva abban, hogy elém téved valami. Az idő kellemesen hűvös. Épp lekanyarodtam egy mellékútra, amikor meghallottam egy bika hangját. Nem sokszor hallok ilyet, megálltam egy pár másodpercig, hogy tudatosuljon bennem.  Aztán gyorsan átírtam a menetrendet és arra vettem az irányt. Amennyire csak tudtam megközelítettem a hangforrást. Nem tévedtem, barcogást hallottam. Többen is voltak a bika körül, 3-4 tehén, meg borjúk. Csak a távolból fényképeztem őket, mert egyrészt nem akartam megzavarni a családi összejövetelt, másrészt az erdőben nincs közvetlen rálátás a fák miatt az állatokra, így mindegy is, hogy honnan fényképezek. Ezek a képek jelzik az ottlétemet.



2013. augusztus 12., hétfő

Itató



A terv úgy indult, hogy Robi barátommal közösen készítünk egy itatós madárlest egy szuper helyen. Egy helyen, ahol vélhetően sok madárfajt tudunk fotózni és a külső behatások ellen is viszonylagos védelmet nyújt. De sajnos a terület kezelője nem adott engedélyt az itatós les készítésére.
Nem maradt más választás, mint a közelben építek egyet. A tavalyi ölyvlesős helyre telepítettem. Inkább olyan ’tanuló’ itató ez, hiszen az első épített itatóm, mindenféle előképzettség nélkül. Remélem, hogy a madarak meglátják benne a vizet és odaszoknak, ugyanis a környékben nincs hasonló vízforrás. Egy pár kép a készültéről:






Maga az itató elkészítése nem került sokba. A lábait, amely 65x10x5cm-es és a fóliát (2x8m) vettem csak meg, a merevítők és a tálca a kerettel az tömörített lemezből van, amely elfekvőben volt otthon. A 6db lábat egy 4m-es szál adott ki, ez 1500Ft-ba került. A fólia métere 1650Ft, a 2m-ért 3300Ft-ot fizettem. Kb. 140 liter vizzel lett feltöltve, a vízszint 75cm magasan áll - talán ez lehetett volna egy picivel magasabban. Az utolsó 2-3 képen már a végső helyén van. Szinte egész nap árnyékot ad a háttérben levő akácos. Tájolása ÉK-i.
Azt is remélem, hogy a következő bejegyzés már az ott készült madarakról szól. Szívesen veszem az ötleteket is.